Elérhetőségek
Keszler Villantó
Írások
Őszelő Keszler "vasakkal"
Az átvonuló hidegfront kellemes, már-már őszies időt ígért. Szerencsére az időm is engedte, hogy kijussak a vízpartra és próbálgathassam újdonsült kedvenceimet, nevezetesen a Keszler villantókat.
A már sok élményt adó Búbánatvölgyi pergető-tóra látogattam el. Nem titkolt szándékom a harcsák érdeklődésének felkeltése volt. Az időjárás épp kedvező volt ehhez s legutóbbi tapasztalataimra építve, főként a 15-17 g-os Kárászokkal készültem.
Ezután egymást érték a kapások, mind a meder felől, mind pedig a partszélekről! “Keserűségemre” viszont ezek mind csukák voltak. No sebaj -mondom akkor fogjunk csukát! Hogy más csalik is szerephez juthassanak, most láttam elérkezettnek az időt, hogy csereberéljek. Erre a célra a mostani pecához csupa szűz wobblereket és gumikat pakoltam a dobozkámba, remélve hogy mind átesik a tűzkeresztségen. Az első csukesz még 15 g-os Keszler vörösréz Kárászra jött, aztán pihenőre küldtem a villantókat egy időre. Így sikerült felavatnom pár eddig még alig használt wobblert és gumihalat ill. twistert.
A csukák átlagban 50-60 cm közöttiek voltak és jellemzően a part menti régióban vertek oda a különböző csaliknak. Miután átfésültem egy-egy részt az éppen aktuális csalival, zárásként mindig felraktam még valamelyik Keszler villantót kíváncsiság gyanánt…….
Meglepő volt, hogy nem egy alkalommal jártam úgy, hogy az előzetesen átvizsgált helyen a villantóra volt kapásom. Így köszönt be a meglepetés süllő is. Egy letört vízbelógó faág mellett vizsgálódtam előbb wobblerrel, majd egészen az ágak közt-mellett, offset horgos-chebus gumihallal. Kapás nélkül maradtam ám mielőtt otthagytam volna az ígéretes helyet, feltettem egy 12 g-os arany Küszt és billegetve viszonylag gyorsan húzni kezdtem a faág mellett. Kb. félúton éreztem egy finom koppanást, lassítottam a tempón amire éles koppanást kaptam. Meglepetésemre egy formás süllő került elő a gallyak közül. Ez azért is volt meglepetés, mert tudtommal a tóban igen kevés van belőlük s hogy ráadásul villantóra. Főleg hogy már előtte többféle csalit is húztam ott.
A csalik fogóssági mérlegének nyelve ezúttal is, mint már sokadjára, a Keszler villantók javára billent. Ez semmiképp sem lehet véletlen. Ennek tükrében már nagyon várom az őszt.
Lukács Róbert
Vissza az előző oldalra!